Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

1566. szeptember 6-án halt meg I. Szulejmán az Oszmán Birodalom szultánja. Már apja életében, mint Magnezia kormányzója kitüntette kiváló kormányzó képességét, igazságszeretetét és szigorú erélyét a hanyag és lelkiismeretlen tisztviselőkkel szemben. Mikor 1520-ban trónra lépett, apja politikájával ellentétben nyugatra fordította figyelmét s I. Ferenc francia királlyal szövetségben a Habsburg-ház nagy hatalmának megtörését tűzte ki politikájának fő céljául. Ezért fordult már 1521-ben a Habsburg-házzal szövetségben álló Magyarország ellen. 1526. augusztus 29-én a mohácsi ütközetben megsemmisítő győzelmet aratott a magyar hadsereg fölött, és mint győző vonult be Budavárába, s bár az országot ez alkalommal még nem szállta meg állandóan, ennek sorsa ezután az ő kezében volt.

I. Ferdinánddal szemben a magyar nemzeti párt által megválasztott kiráyt Szapolyai Jánost védelmébe fogadta s megsegítésére 1529-ben harmadszor vezetett hadat Magyarországra. Hadjárata céljául ezúttal Bécs bevételét tűzte ki, de a Salm Miklós által hősiesen védelmezett várost nem bírta elfoglalni és 40 000 ember elvesztése után október 14-én kénytelen volt az ostromot abbahagyni. Egy újabb sikertelen hadjárat után 1532-ben, melyet Jurisics Miklós Kőszeg védelmezésével tett emlékezetessé, a szultán figyelmét egy időre a keleti ügyek vették igénybe. Történészek véleménye szerint Kőszeg ostromát azon célból folytatta Szulejmán, mert nem akart nyílt ütközetbe bocsátkozni a Bécs előtt álló hatalmas birodalmi csapatok (a cseh, magyar, olasz, spanyol hadakkal) készen várták már, s az ütközet számára igen kockázatos lehetett volna, mert seregének töredéke állt csak azokkal a hadakkal nyílt mezőn megmérkőzni képes janicsár és szpáhi egységekből, a többi mind gyülevész katonaságból és a moldvai vajda fegyvereseiből állt. Ibrahim nagyvezír 1533-ban a perzsák ellen vívott szerencsés harcok után elfoglalta Ardsis, Achlath, Tebriz és Bagdad városokat s szervezte ezen új hódításokat. 1538-ban ugyan I. Ferdinánd és Szapolyai János a váradi béke értelmében kibékültek egymással, de ez a béke nemsokára felbomlott és a töröknek nem ártott. 1538-ban háborúba keveredett Portugáliával, akit két évtizedes váltakozó eredményű harc után győzött le, s még azt követően is a haláláig háborúzott vele. 1541-ben János király halála ismét Magyarországba szólította a szultánt. Ez alkalommal megverte Wilhelm von Roggendorfot és csellel kezébe kerítette Budát augusztus 29-én, a Duna és Tisza közét török tartománnyá tette és a kis János Zsigmondot, a tiszántúli vidék és Erdélynek birtokával elégítette ki. Miután a Joachim brandenburgi őrgróf vezérlete alatt rendezett német birodalmi vállalkozás Budavár falai alatt kudarccal véget ért, Szulejmán 1543-ban egy újabb hadjáratban elfoglalta Pécset, Esztergomot és Székesfehérvárt és így a hódoltság területét Magyarország dunántúli részére is kiterjesztette. Távozása után pedig pasái Visegrádot, Hatvant és Nógrádot is elfoglalták. 1547-ben öt évi fegyverszünetre lépett Ferdinánddal, aki 30.000 arany évi adó fizetésére kötelezte magát, de mikor Ferdinánd 1551-ben Martinuzzi megöletése után Erdélyt birtokába vette, 1552-ben újra megkezdte a háborút, melynek folyamában vezérei a török hódoltság területét újra jelentékenyen növelték. Ebben az évben volt a palásti csata és esett el Temesvár (Losonczi), Drégely (Szondy György), Gyarmat, Kékkő, Hollókő, Buják és Szolnok. Eger vára (Dobó) szerencsésen dacolt a törökkel. 1562. ismét létre jött a béke Magyarországgal, de csak 8 évre. 1566-ban a már 72 éves szultán védencének, János Zsigmond érdekében Miksa király ellen személyesen vezetett hadat és Szigetvárt vette ostrom alá. A Zrínyi Miklós által páratlan hősiességgel védelmezett vár bevételét az agg szultán nem élte meg. 1566. szeptember 6-án az ostromlott vár falai alatt meghalt. Még ma sem egyértelmű mi okozta a halálát. Maga Zrínyi Miklós a Szigeti veszedelemben úgy írja le, hogy dédapja saját kezével végzett Szulejmánnal. Vélemények szerint a táborban kitört járvány során hunyt el, mások szerint öregkori végelgyengülésben. Khair ad-Din pasa admiralitása idején sikerült tengeri hegemóniát szerezni a Földközi-tengeren, melynek majd csak az 1571-es lepantói csata állít gátat, ahol az egyesült spanyol, velencei és pápai hajóhad vereséget mér a török flottára. Nemcsak mint hadvezér tűnt ki, de az ő idejében hozott törvények miatt is az egyik legkiválóbb török uralkodó volt. Fejlesztette az ipart, kereskedelmet és földművelést, bőkezű volt a tudósok és költők iránt, és szigorúan ellenőrizte a hivatalnokokat. Családi körében azonban igazi keleti fejedelem volt, zsarnok és kegyetlen. Hogy kedvenc feleségétől Roxelanetól született fiának Szelimnek a trónt biztosítsa, többi feleségétől született gyermekeit mind megölette. Szulejmánnak szobra áll Zrínyié mellett a Szigetvár melletti Magyar-Török Barátság Parkban.

Cikkajánló: Stencinger Norbert : Eljön a hadakozás hónapja : Az oszmánok hadra kelnek In: Élet és tudomány 2005/18. (jelzet: F 2411)

Kép: mek.oszk.hu